Az én utolsó blog , a „hangot” az önmagával és másokkal szembeni negatív gondolatok és attitűdök sorozataként írtam le, amelyek az ember önpusztító ideológiájának és viselkedésének a középpontjában állnak. Mint ilyen, a hang felfogható a személyiség belső ellenségeként vagy én-ellenes aspektusaként. Az én megközelítésem a pszichoterápiához Hangterápia néven ismert, mivel ez egy olyan folyamat, amely során nyelvet vagy kimondott szavakat adunk azoknak a káros gondolatoknak, amelyek erősen befolyásolják vagy irányítják az egyén maladaptív gondolkodását és viselkedését.

A hanggal kapcsolatos korai vizsgálatok során a kísérleti tanulmányunk résztvevői megpróbálták racionális, kognitív módon és hangnemben kifejezni öntámadásaikat. Önkritikus gondolataikat első személyben „én” kijelentésként fogalmazták meg ról ről saját maguk: „Olyan hülye vagyok”, „Soha nem tudtam kijönni az emberekkel”, „Soha nem voltam jó” stb. Később azt javasoltam, hogy ugyanezeket a gondolatokat mondják el kijelentésként. nak nek őket második személyben, „te” kijelentések, mint például: „Olyan hülye vagy”, „Soha nem tudtál kijönni senkivel”, „Te egyszerűen nem vagy jó”. Amikor a résztvevők megfeleltek ennek az új módszernek, megdöbbentett öntámadásaik rosszindulatú hangvétele és a harag intenzitása, amellyel önmagukat támadták. Meglepő volt megfigyelni, hogy még az enyhe modorú, ésszerű egyének is ilyen hevesen büntetik magukat és kegyetlenek.

A második személyű párbeszéd technika volt az, ami ezeket az erőteljes érzelmeket a felszínre hozta. Egyre jobban tudatosult bennem, hogy az emberek mennyire dühösek önmagukra, mennyire megosztottak, és mennyire szabotálták magukat a mindennapi életük hatékony megbirkózása érdekében. Úgy éreztem, hogy az új módszertan értékes felfedezés, mert világos hozzáférést adott a negatív gondolkodási folyamathoz. Nemcsak az emberek önmagukkal szembeni destruktív attitűdjeihez lehetett hozzáférni az új eljárással; de ezen túlmenően a leleplezésnek hatása volt önpusztító hajlamuk megváltoztatására.

A hangterápia hatékony eszköznek bizonyult az emberek önkritikus érzéseinek és öngyűlöletének kutatására. Elősegíti a személyiség önpusztító komponensének eredetének megértését, és ezáltal terápiásan segíti a klienseket. Megtanulnak elszakadni az önmagukról alkotott, belső negatív szülői nézettől, amely az énképüket fedi. Ezenkívül a hang feltárását kísérő érzelmi katarzis oldja a feszültséget, és pozitívabb érzést és együttérző hozzáállást tesz lehetővé önmagával szemben.

A terápiás folyamat a hangterápiában

Az én megközelítésem a hang tartalmának előhívására és azonosítására az nem didaktikus; vagyis direkt nem próbálom rávenni az embereket a racionális gondolkodásra vagy viselkedésre . Inkább segítek nekik felfedezni a hang rosszindulatú „coachingjának” tartalmát különböző helyzetekben, és segítek nekik abban, hogy megszabaduljanak ezektől a negatív attitűdöktől és tilalmaktól.

Ennek a terápiás folyamatnak öt lépése vagy szakasza van. Nem diszkrétek, és gyakran átfedik egymást.

(1) Az önmagunkkal és/vagy másokkal szembeni kritikus, ellenséges attitűdök azonosítása és verbalizálása második személyű párbeszéd formátumban, mint „hangok”

A hangok verbalizálásának folyamata megközelíthető intellektuálisan, mint elsősorban kognitív technikaként, vagy drámaibban katartikus módszerekkel. Ez utóbbinál különös hangsúlyt kap a hangtámadások kifejezését kísérő affektusok felszabadítása.

Úgy tűnik, hogy a kliensek többsége természetesen érzelmi kifejezésmódot alkalmaz öntámadásainak megfogalmazásakor, mert szomorúsága vagy dühe gyakran a felszín közelében van. Továbbá, ahogy egyre közelebb kerülnek hangtámadásaik érzelmileg feltöltött tartalmához, gyakran figyelemre méltó változás következik be fizikai kifejezésükben és megjelenésükben. Testük olyan testtartást és modort ölt, mint egy szigorú szülő, aki megalázó vagy kritikus előadást tart a gyermeknek. Néha a hangszínük átveszi valamelyik szülő akcentusát. Mindez a kliens tudatos tudatosítása nélkül tapasztalható meg.

(2) A hangtámadások forrásának felismerése

Hangjuk verbalizálásának eredményeként az ügyfelek gyorsan elérik saját meglátásaikat, és levonják saját következtetéseiket arról, honnan származnak torz nézeteik és attitűdjük. Gyakran kapcsolnak össze bizonyos hangokat a negatív szülői attitűdökkel és/vagy interakciókkal, amelyek meghatározták vagy megjelölték őket, akár kifejezetten, akár implicit módon.

A kliensek időnként fel tudják ismerni a feléjük irányuló bírálatokat a hangjukból, mint anyák és apák tényleges kijelentéseit, a szüleik viselkedése által jelzett attitűdökként vagy általános érzésként, amelyet a pácienseikből vettek fel. atmoszférát, ami átjárta otthonukat. Úgy tűnik, hogy ezek a dühös gondolatok és attitűdök olyan időkben honosodtak meg, amikor a szülők a leginkább elutasították vagy megbüntették gyermekeiket, olyan események vagy körülmények között, amelyeket a gyerekek életveszélyesnek éltek át.

(3) A negatív hangtámadások elleni küzdelem vagy válaszadás

A válaszadás folyamatának két aspektusa van: (1) az ügyfelek racionális és reális értékelést adnak saját nézőpontjukról; és (2) a kliensek ellensúlyozzák a vádakat erős haraggal és szomorúsággal válaszolva.

(4) A pusztító gondolatok vagy hangok negatív hatásának vagy hatásának megértése az egyén mai viselkedésére, terápiás céljaira és változási vágyára

Az ügyfelek felismerik, hogy a hangos támadások miként korlátozzák mindennapi életüket és akadályozzák általános alkalmazkodásukat. Ezeknek az önmaga által kiszabott korlátozásoknak a tudatosítása segít nekik megérteni és megváltoztatni az áldozattá válás vagy a paranoiás érzéseiket. Az ügyfelek öntámadásaikban is képesek az igazság bármely elemét értékelni, ezáltal a negatív hang tartalmát a valóság tesztelésének folyamatának vetik alá. Ez egy objektív elemzés, amelynek mentesnek kell lennie az ítélkező vagy rosszindulatú hozzáállásoktól.

A terápia ezen szakaszában a kliensek megtanulják, hogy nem helyénvaló saját magukat támadni hiányosságaik vagy gyengeségeik miatt. Ehelyett hatékonyabb a nemkívánatos tulajdonságaik módosításán dolgozni.

(5) Együttműködés a terapeutával a korrekciós javaslatok tervezésében és végrehajtásában a hang által diktált negatív tulajdonságok és viselkedések megkérdőjelezésére

A viselkedésmódosításra vonatkozó javaslatok két kategóriába sorolhatók: (1) azok, amelyek segítenek a rossz szokások ellenőrzésében vagy megszakításában, mint például az addiktív viselkedés, a passzivitás vagy az önkorlátozó függőségi kötelékek; és (2) olyanok, amelyek kiterjesztik a kliens világát azáltal, hogy olyan új viselkedést ösztönöznek, amely magában foglalja az érzelmi kockázatok felvállalását és a vágyai és prioritásai követésével kapcsolatos félelmek fokozatos leküzdését.

A Hangterápia ezen lépése során a kliensek megfogalmazzák azokat az értékeket, amelyek különleges értelmet adnak életüknek. Ezután a terapeuta segítségével módszereket és eszközöket terveznek e célok elérésére. És végül, amint megbirkózni az önmegvalósításban rejlő szükséges kockázatokkal, a sebezhetőség új szintjét érik el, és megtanulják elviselni a pozitív változásokhoz kapcsolódó szorongást.

Az ügyfelek arról számolnak be, hogy bár gyakran vannak erős hangtámadások jelentős pozitív mozgás után, ezek az öntámadások általában csökkennek, miután az új viselkedést hosszabb ideig fenntartották. Nem lehet túlbecsülni annak fontosságát, hogy megtanítsuk az ügyfeleket arra, hogy „kiizzadják” identitásukban és kapcsolati stílusukban bekövetkező progresszív változásokat. Csak a pozitív változások által generált szorongással való megbirkózás révén tudnak az emberek megtartani a megszerzett pszichológiai területet.

A hangterápia jelentősen eltér a legtöbb kognitív-viselkedési modelltől abban, hogy a mély érzések kifejezésére helyezi a hangsúlyt. A technikám a szégyen, a félelem, a düh és a szomorúság korábban elfojtott ősérzelmeit hozza felszínre, amelyeket fel kell fedni és kezelni kell ahhoz, hogy tartós változások menjenek végbe.

Greenberg, Rice és Elliot (1993) szerint „A közvetlen érzelmi élménynek van olyan kiemelkedő jelentősége, amely felülírja a többi jelzést vagy koncepciót, hogy átszervezzék és átstrukturálják az emberek önmagukról és a helyzetről alkotott nézeteit. Míg a gondolkodás általában megváltoztatja a gondolatokat, csak az érzés változtathatja meg az elsődleges érzelmeket. Az érzelmekhez való hozzáférés fontossága a pszichoterápiában, mint a tényleges változó az agyat alaposan tanulmányozták, és egyre inkább alátámasztják az idegtudományi kutatások. Mivel az agynak megvan a képessége, hogy az élet során folyamatosan növekedjen és megváltozzon (neuroplaszticitás), az új tanulás érzelmi izgalom jelenlétében megy végbe, amely egy bizonyos ideig ismétlődik. Louis Cozolino ( A pszichoterápia idegtudománya) kijelentette, hogy 'A terápia olyan mértékben sikeres, amennyire a terapeuták képesek olyan élményt létrehozni, amely neuroplaszticitást eredményez.'

Következtetés

A hangterápia egy értékes eszköz, amely felszínre hozza az internalizált destruktív gondolkodási folyamatokat, kísérő hatással, olyan párbeszédformátum használatával, amely lehetővé teszi a kliens számára, hogy szembenézzen a személyiség idegen összetevőivel. A hangterápiában részt vevő kliensek általában viszonylag rövid időn belül erőteljes belátásra tesznek szert. Ez egyrészt egy kísérleti laboratóriumi eljárás, amely értékes adatokat szolgáltat, másrészt egy pszichoterápiás módszertan. Pszichoterápiaként önmagában is megállja a helyét, vagy más terápiás megközelítések kiegészítéseként is használható.

Laboratóriumi körülmények között eszközt adott a személyiségműködést rontó, a kapcsolatokat rontó, részben tudatos vagy tudattalan negatív gondolati minták kiváltására és azonosítására. Összességében ez egy értékes kutatási módszertan volt. Az általa nyert meglátások viszonylag mentesek a terapeuta elméleti elfogultságától vagy befolyásától, mivel nincs szükség terápiás értelmezésre. Mint már említettük, az ügyfelek könnyen kialakítják saját értékelésüket és értékelésüket arról, honnan erednek problémáik.

A hangterápia sikeres volt, mert három fontos összetevőt egyesít, amelyek hatékonynak bizonyultak az agy megváltoztatásában: (1) a személyes belátás és megértés fejlesztése; (2) mély érzelmi felszabadulás megélése; és (3) a viselkedés megváltoztatására irányuló konstruktív cselekvés tervezése és megtétele. Egyéni és csoportos terápiás formában egyaránt alkalmazták. Ez különösen előnyös csoportkontextusban, mivel a résztvevők erős hatást gyakorolnak egymásra. Útmutatót kapnak arra vonatkozóan, hogyan fejezzék ki öntámadásaikat, és érzelmileg serkentik őket, ha a párbeszédes módszert alkalmazva megfigyelik a többi klienst.

A hangterápiás technikákat hasznosnak találták a különféle elméleti orientációjú terapeuták számára. Ezenkívül a módszertan hasznos volt az öngyilkosság és az erőszak lehetőségeinek értékelésében, valamint a kliensek prognózisának meghatározásában. Végül kimutatták, hogy jelentős terápiás előrelépést eredményez a különféle pszichológiai betegségekben szenvedő kliensek esetében.

Következő blogomban a párkapcsolatok képzeletbeli kötelékéről fogok beszélni.

Hivatkozások

Cozolino, L. (2006). Az emberi kapcsolatok idegtudománya: A kötődés és a fejlődő szociális agy. New York: W. W. Norton.

Greenberg, L. S., Rice, L. N. és Elliott, R. (1993). Érzelmi változás elősegítése: A pillanatról pillanatra zajló folyamat. New York: Guilford Press.